Érdekes feltételezések...

Mona Lisának magas lehetett a koleszterinszintje, legalábbis erre utal egy olasz professzor szerint Leonardo da Vinci híres festményén a titokzatosan mosolygó hölgy szemhéján felvillanó fény, ami nem más, mint xanthelasma: a felszaporodott zsírsavak lerakódása a bőrben.

Vito Franco, a Palermói Egyetem kórbonctanprofesszora két éve vizsgálja a képzőművészeti alkotásokat. Eddig száznál több művet vett górcső alá, az óegyiptomi szobroktól kezdve a kortárs művészek alkotásáig bezárólag, s ezek mindegyikén valamilyen kóros elváltozást észlelt: csont-deformációkat, genetikai megbetegedéseket, köszvényt. A tudós vizsgálatairól az Európai Patológusok Társaságának firenzei közgyűlésén számolt be.

"Egészen más szemszögből vizsgálom a festményeket, szobrokat, mint egy műkritikus. A matematikus sem azt hallja ki egy darabból, mint egy zenekritikus" - magyarázta a professzor. Mint Vito Franco kifejtette, nem csupán az arisztokraták, de az angyalok, mitikus hősök és a Madonnák, vagy legalábbis ezeket megszemélyesítő modellek többségén is a betegségek tisztán kivehető tünetei láthatók.

Diego Velázquez (1599-1660) "Az udvarhölgyek" (Las Meninas) 1656-ban festett művén az ötéves Margit infánsnő látható kíséretével IV. Fülöp spanyol király udvarában. Az olasz tudós szerint Margit Albright-szindómában szenvedett. E genetikai megbetegedésnek a korai nemi érés, alacsony termet, csontelváltozások és hormonális problémák a tünetei.

A vörös bársonysapkát viselő ifjú nemesember Sandro Botticelli (1445-1510) "Fiatal férfi arcképe" c. művén (1482-1483), amelyet Washingtonban, a Nemzeti Galéria gyűjteményében őriznek, valószínűleg arachnodactyliában szenvedett. E genetikai kórképre a rendkívül keskeny és hosszú végtagok, különösen ujjak jellemzők. Marfan-szindrómában szenvedhetett valószínűleg Francesco Parmigiano (1503-1540) az Uffizi-képtárban látható "Hosszúnyakú Madonna" (1534) modellje is. A betegség kialakulásában a fibrillin nevű kötőszöveti fehérje termelésének zavara játszik szerepet. A Marfan-szindrómában szenvedő személyek magasabbak, mint az életkoruk és családjuk alapján várható. A karok fesztávolsága (az ujjak vége közötti távolság a karok széttárt helyzetében) nagyobb, mint a magasságuk. Ujjaik hosszúak és vékonyak, az ízületek nagyon hajlékonyak lehetnek.

Pietro della Francesca (1420-1492) "A várandós Madonna"-nak (1467) modellje golyvában (pajzsmirigy-megnagyobbodásban) szenvedett, amely a jódszegény táplálkozás következtében alakul ki. Vito Franco diagnózisa szerint Michelangelót köszvény kínozta, legalábbis erre enged következtetni Rafaello (1483-1520) "Az athéni Iskola" (1509-1511) c. festménye, amelyen a szobrász furán feldagadt, dudoros térdekkel látható. Michelangelo egyébként leveleiben gyakran panaszkodott vese- és epebántalmakra is.

(forrás: múlt-kor.hu)